16. ETDK – 2013
 
Filozófia

Politikai realizmus és idealizmus Machiavellinél
• szerző(k): SZABÓ JÓZSEF BOTOND PKE, BtK, filozófia szak, III. év • Témavezető: dr. Balogh Brigitta egyetemi docens, PKE, BtK, Filozófia- és kultúratudományi tanszék

Dolgozatomban Machiavelli politikai realizmusának lényegi okait és a politikai elméleteiben tetten érhető idealizmust, valamint idealizmuskritikát szándékozom vizsgálni. Politikai realizmusának és esetleges idealizmusának vizsgálatát egy olyan szemszögből tervezem megvalósítani, amely a műveiben központi szerepet játszó fogalmak értelmezésén alapul, figyelembe véve a korabeli nézeteket, illetve ezeknek a fogalmaknak a későbbi értelmezéseit is. Központi fogalom alatt értem többek között a szerencsét (fortuna) vagy például a virtust.

A realizmus vizsgálata folyamán felmerülő nevek közül most csak a Dantéét és a Petrarcáét említeném meg, kiknek írásaiban rejlik az az eszme, amely megadja a választ arra a kérdésekre, hogy Machiavelli miért fordult szembe kora humanista hagyományaival, és hogy milyen lehet a viszonya az erkölcshöz annak az embernek, aki A fejedelemben annyi szörnyűséges tettet említ az erény megnyilvánulásaként. Bár dolgozatomban nem kívánok részletesen foglalkozni olyan posztmachiavelliánus gondolkodókkal, mint Spinoza, Hobbes vagy Montesquieu, dolgozatomban számot vetek velük mint Machiavelli „hagyatékának” képviselőivel.

Okfejtésem végeztével arra az eredményre fogok jutni, hogy Machiavelli politikaelmélete egyrészt nem erkölcstelen, másrészt pedig olyan célkitűzés képviselője, amely később mint önálló fogalom vonul be a köztudatba.


Az én, a másik és mások Smith tükrében
• szerző(k): SOÓS KINGA PTE, BtK, etika-latin szak, III. év • Témavezető: dr. Bertók Rózsa egyetemi docens, PTE, BtK, Filozófia tanszék

Dolgozatom Adam Smith (első kiadásában 1759-ben megjelent) erkölcsfilozófiai művének, Az erkölcsi érzelmek elméletének (The Theory of Moral Sentiments) kulcsfontosságú fogalma, a pártatlan szemlélő értelmezésére tett kísérlet. Jóllehet Smith morálfilozófiai munkássága csak lassan szabadul nagy közgazdasági írása, A nemzetek gazdagsága (An Inquiry into the Nature and Causes of the Wealth of Nations, 1776) árnyékából, sőt a kutatók nagy része szerint e kettő nem is választható szét, én mégis a D. D. Raphael által is képviselt álláspontra helyezkedem, vagyis hogy a Theory egy invenciózus, kidolgozott és a későbbiekben sok filozófusnak ötletet adó elméletet taglal. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a szisztematikusság, amivel az elfogulatlan szemlélő rekonstruálásakor találkoztam. A dolgozatban tehát igyekszem bemutatni Adam Smith morálfilozófiai rendszerét a pártatlan szemlélet kialakulásának és működésének feltérképezése érdekében és megpróbálom értelmezni az ént, a többi egyént és a közösséget összekötő fogalmat.

 

Kulcsszavak: szemléletelmélet, szimpátia, elfogulatlan szemlélet/szemlélő, interszubjektivitás


Kisebbségi problémák Európában
• szerző(k): MÁTÉ ADÉL BBTE, TFK, filozófia szak, III. év • Témavezető: dr. Demeter Márton Attila egyetemi docens, BBTE, TFK, Magyar Filozófiai Intézet

Európában a nemzeti kisebbségek problémája újra a viták középpontjába került, egyre több szó esik a kisebbségeket megillető kollektív jogokról, a kollektív jogok és az egyéni jogok problematikusságáról. Dolgozatomban anemzeti kisebbségeket megillető kollektív jogokat, azok problematikusságát vizsgálom, hiszen a nemzeti kisebbségek csak úgy tudják kultúrájukat, identitásukat megőrizni, ha az egyenlőség és szabadság elveire épülő társadalomban kollektív jogokat tudhatnak sajátjuknak.

Elemezem a kisebbségi jogalkotás eredményeit, a kollektív jogok elismerésének vagy tagadásának okait, a nyugati országok, szervezetek megoldási kisérleteit és esteleges kudarcainak okait a közép- és kelet-európai országok kisebbségproblémájára vonatkozóan és az esetleges megoldási lehetőségeket.


Cselekvés a láthatatlannal
• szerző(k): KERTÉSZ ILDIKÓ ERIKA BBTE, TFK, filozófia szak, II. év • Témavezető: dr. Veress Károly egyetemi professzor, BBTE, TFK, Magyar Filozófiai Intézet

Dolgozatomban a szavak működését próbálom megragadni többféle szemszögből, abból a hétköznapi tényből kiindulva, hogy szavak kimondása közben a beszélő nem gondolja végig a kimondott szó eredetét és a hozzá társított valamennyi jelenést. Szemléltetni szeretném továbbá dolgozatomban azt is, hogy milyen viszony van környezetünk elemei és az őket leképező szavak között. Cselekvés a láthatatlannal oly módon, hogy egy adott környezeti elem egy szóval/kifejezéssel helyettesítődik, a képmás használódik a cselekvésre. Ugyanakkor valamennyi beszélő újraértelmezője a szavaknak és minden szó annyi jelentéssel bír, ahány ember használja a kommunikáció során. A kommunikáló felek szubjektiv módón, saját tapasztalataikon keresztül használják a nyelv szavait, a nyelvét, mely akkor él, ha cselekszenek vele, ha a kommunikációs térben van. Dolgozatomban ezt az állandó folyamatot kívánom megragadni oly módon, hogy közben bemutatom milyen lehetőségeket rejt a szavakkal való kommunikáció a környezet átfogására többek között J. L. Austin, M. M. Bahtyin, Noam Chomsky, Michel Foucault, Gadamer, Heidegger, Roman Jakobson, Saussure és John Searl írásai alapján.


Antik görög demokráciakritikák
• szerző(k): HEGEDÜS JÁNOS PKE, BtK, filozófia szak, III. év • Témavezető: dr. Balogh Brigitta egyetemi docens, PKE, BtK, Filozófia- és kultúratudományi tanszék

Dolgozatomban az antik görög világ demokráciáját vizsgálom, illetve azt, hogy hogyan vélekedtek a demokráciáról a klasszikus kor nagy gondolkodói, mint Arisztotelész vagy Platón. Ugyanakkor azt is igyekszem megvizsgálni, hogy hogyan is működött a demokrácia háború idején, konkrétan a peloponnészoszi háború alatt, közben miként hoztak döntéseket, és adott esetben hogyan alakulhatott át a demokrácia akár zsarnoki rendszerré is. Akor írói nem tekintették a demokráciát jó államformának; célom az, hogy rávilágítsak, miért nem.

15. ETDK – 2012
 
Jelentkezési ellenőrző: e-mail cím:

biztonsági kód:



Proiectul realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj Napoca


Capitală culturală europeană – oraş candidat


A program az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő által meghirdetett NTP-TPEM-M-12 kódszámú pályázati támogatásból valósult meg.

SZERVEZŐK:
• Babeş-Bolyai Tudományegyetem
• Kolozsvári Magyar Diákszövetség
• Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet

Elérhetőség: RO-400083 Kolozsvár/Cluj-Napoca, str. Avram Iancu (Petőfi Sándor u.) nr. 21
tel.: 0264-595700
e-mail: etdk@kmdsz.ro, etdk.kolozsvar@gmail.com


TÁMOGATÓK:
• Agapé Hotel & Étterem
• Bethlen Gábor Alap
• Communitas Alapítvány
Erdélyi Gondolat Egyesületet • Erdélyi Tehetségsegítő Tanács
• Evangéliumi Kiadó
• Heltai folk-kocsma
• Iskola Alapítvány
• Kolozs Megyei Sport- és Ifjúsági Hatóság/ Direcţia Judeţeană pentru Sport şi Tineret Cluj
• Kolozs Megyei Tanács/ Consiliul Judeţean Cluj
• Kőhalmi Református Egyházközség
• Magyarország Nemzeti Erőforrás Minisztériuma, Oktatási Hivatal
• Pro Hungaris Alapítvány


PARTNEREK:
• Erdélyi Magyar Adatbank
• Országos Magyar Diákszövetség
• Országos Tudományos Diákköri Tanács, Magyarország
• Partiumi Keresztény Egyetem
• Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem